2013. november 11., hétfő

Picasso



a vak

az élet méze
ikrásodik fénytelen
kenyere tükrén

3 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. elalvás előtt egészen mélyre engedtem magamban, aztán persze borzalmat álmodtam...
      egyszer már álmodtam haikut :)
      a kezéről szerettem volna, az érintés bitonytalanságáról, arról a finom pillanatról, amikor az ujjáról lepergő halvány szirmok, utat találnak a barna korsó testébe. erről kellene

      Törlés
  2. tenyere tükrén
    imbolyog arcod fénye
    ahogy megérint

    VálaszTörlés